Interjú Aáry-Tamás Lajossal a PTE közoktatási jogi továbbképzéséről

Kategória: Archív hírek

09
júl

Pécsett képzik a jövő oktatási rendszerének irányítóit

Az oktatási jogok biztosával a Pécsi Tudományegyetemen folyó közoktatási jogi szakjogász képzésről, valamint a jogi szakokleveles közoktatási szakemberképzésről beszélgettünk.

Kiket céloz meg a Pécsi Tudományegyetem által indított köz- és felsőoktatási jogi szakjogász képzés, valamint a jogi szakokleveles köz- és felsőoktatási szakemberképzés?

Elsősorban azoknak szól, akik rendelkeznek már oklevéllel, és a közoktatás, valamint a felsőoktatás területén akarnak elhelyezkedni, vagy már ott dolgoznak. Az elmúlt 12-13 évben kialakult egy új tudományág, amit oktatásügyi tudományágnak nevezünk. Egyre többen érzik úgy, hogy az ezen a területen kialakuló konfliktusok jogilag is megfoghatók. Egyre többen érzékelik, hogy a jog szabályai nem ellenségeik, hanem barátaik is lehetnek, csak érdemes őket megismerni, mert az oktatás területén lévő konfliktusok kulturált feloldásának demokratikus módja, hogy az ügyeket a jogszabályok mentén oldjuk meg.

 

Ma már az oktatás mindegyik része – az óvoda és az egyetem is ide tartozik – olyan terület, amelyeket pontosan körülhatárol a jog: a területek tartalmát értelemszerűen a pedagógia tölti ki, de külső peremük a jog. A jogszabályok ismerete abban segít, hogy el lehessen igazodni a rendszerben.

Ha a közoktatásra gondolunk, akkor különleges jogi helyzetet jelent, hogy a művelődéshez való jog alapján járnak a gyerekek iskolába, bár amikor az anyukájuk első nap iskolába viszi őket, nem azt mondja, hogy fiam, éljünk a művelődéshez való jogoddal. E helyett mindenki arról beszél, hogy iskolába kell járni. Jogilag ez azt jelenti, hogy az Alaptörvényben a művelődéshez való jog mellett szerepel a tankötelezettség is – ez a nagyon kevés alkotmányos kötelezettség egyike. A művelődési jog és a tankötelezettség kapocsként összeköti a kisgyermeket, az őt tanító tanárt és a gyermek szüleit. Amíg a tankötelezettség tart, nem is szabadulhatnak egymástól, jogilag meghatározott a viszonyuk, ezt pedig érdemes ismerni akkor, amikor közoktatást szervezünk, annak mindennapjait intézzük. Ehhez ma már képzett szakemberek kellenek, amihez nélkülözhetetlen segítséget nyújt a jogi szakokleveles szakemberképzés.

A közoktatás és a felsőoktatás most zajló, teljes körű átalakítása növeli a keresletet az új végzettségek iránt?

Remélem igen, hiszen új szabályokról, új keretekről van szó, amelyeket meg kell tanulnunk ahhoz, hogy ne kövessünk el hibákat. Ennek a jogszabály-rengetegnek nem sok szakértője van, de azok, akik a pécsi képzést szervezik, rendelkeznek azzal a tudással, amelyet átadhatnak a hallgatóknak. Talán ez lesz az első olyan generáció, amely nagyon képzetten jön ki az egyetemről, sokkal több mindent tud majd, mint bárki Magyarországon, aki tanügyi igazgatással, oktatás-irányítással foglalkozik.

Hol helyezkedhetnek el az itt végző szakjogászok? Iskoláknál, a központi kormányzatnál, helyhatóságoknál?

Így van. Az állam fogja működtetni a közoktatás intézményeit. Ez azt jelenti, hogy a kormányhivatalok mellett önálló hivatalonként, járásokra lebontva szükség van olyan szakemberekre, akik ismerik az iskola világát, ismerik annak jogi környezetét, és képesek ennek megfelelő döntéseket hozni mindazokban a helyzetekben, amelyek egyáltalán az iskolát érintik. Ilyen helyzet lehet a közbeszerzésektől kezdve a felújításokon keresztül a közpénzek felhasználásának ellenőrzése, az iskola mindennapjainak megszervezése is.

A Pécsett végzők képesek lesznek arra is, hogy részt vegyenek a központi jogszabályok megalkotásában, az egész rendszerre kiható döntés-előkészítésben, vizsgálatokban és felmérésekben, így együtt segítve az oktatáspolitika fejlesztését.

Milyen szakmai kihívásoknak felelhetnek meg az itt végzők?

Az oktatás világában nagyon sok ember tölt el nagyon sok időt egymás társaságában. Ebben az alrendszerben, amely Magyarország második legnagyobb alrendszere – csak a társadalombiztosításban dolgoznak többen, mint az oktatásban – a konfliktusok természetesek. Nem az a kérdés, vannak-e konfliktusok, hanem az, hogy ezeket miként oldjuk fel kulturáltan. Hogyan alkalmazzuk a demokratikus normákat, amelyek nemcsak hazai, hanem magas szintű alapjogi, alkotmányos normák és nemzetközi szabályok. Bár az oktatás az EU-ban nemzeti hatáskörbe tartozik, a rendszer mostani résztvevői pillanatokon belül az EU szolgáltató szférájában, iparában, a gazdaság és a közigazgatás különböző területein fognak dolgozni.

Nem független a létünk mindattól, ami az EU-ban történik, és ha a jogi demokratikus értékeket meg tudjuk honosítani az oktatásban, akkor sikeresek lehetünk a gazdasági, társadalmi életünk minden területén. Ehhez kellenek az oktatási szakjogászok.

További információ

Miért a PTE ÁJK?


ÁJK a Facebookon