Borjogi szakjogász

A „Borjogi alapismeretek” c. tankönyv szerzőjeként, az évenként megrendezésre kerülő „Borjog és Bormarketing Konferencia” egyik társszervezőjeként, valamint a PTE Borjogi szakjogász képzés meghívott előadójaként azt gondolom, hogy mind Magyarország, mind Európa jövője szempontjából vitathatatlanul ikonikus termék a szőlőbor. A hagyományok őrzése és a termékek folyamatos korszerűsítése mellett az igazi hatékonysághoz nélkülözhetetlen a borászati vállalkozást működtető profi apparátus kiépítése, ahol a szőlész, a borász, a grafikus és a marketingszakember mellett egyenrangú szereplő a „borjogász”. Az a jogász-, ügyvéd-kolléga aki érdeklődésénél fogva képes a termelési, valamint értékesítési folyamatok megértésére és a megfelelő jogi továbbképzéssel összeillesztve a leghatékonyabb segítséget tudja nyújtani. Ebben a jogi továbbképzésben van nélkülözhetetlen szerepe a Bordeauxi Egyetemmel együttműködésben indított Borjogi szakjogász képzésnek.

Prónay Bence

2012-ben szereztem borjogi szakjogász képesítést a PTE-ÁJK és a Bordeaux-i Egyetem közös szervezésű szakirányú továbbképzése keretében. Ügyvédként elsődlegesen kitűzött és a képzés által megvalósult célom az volt, hogy bortermeléssel és borkereskedelemmel foglalkozó ügyfeleim képviseletét hatékonyabban láthassam el mind szerződéses jogviszonyaikban, mind hatósági, engedélyezési eljárásokban, illetve a mindennapokban felmerülő, működéshez kapcsolódó jogi kérdések megválaszolása, állásfoglalások kialakítása során. A jól szervezett és magas szakmai színvonalú magyar és francia előadások alkalmával komplex elméleti és gyakorlati tudást szerezhettek a hallgatók. A jogterület specialitása és a képzés egyedisége miatt ajánlom minden borjog iránt érdeklődő, vagy a borászati ágazatban jogi tevékenységet végző jogász kollégának.

Dr. Nagy Loránd ügyvéd

Fizetésképtelenségi (csődjogi) szakjogász

A képzés keretében olyan rendszerszintű és gyakorlati ismeretekre tettünk szert, amelyek a nemzetközi starndardnak megfelelő és a magyar sajátosságokat is figyelembe vevő ismeretekkel vérteztek fel bennünket, amelyek alkalmassá tesznek arra, hogy részt vegyünk a felszámolások valóban eredményes lefolytatásában és lezárásában. A képzés lehetővé tette, hogy a jogszabályi keretek között a reorganizáció kérdéseit, a gazdasági szereplők működőképessége helyreállításának lehetőségeit tanulmányozzuk és elsajátítsuk,valamint abban eredményesen részt vegyünk. Az oktatás során az ismereteket olyan előadóktól sajátíthattuk el akik jogalkalmazóként közvetlen szakmai ismeretekkel és tapasztalatokkal rendelkeznek és azokat oly módon közvetítették részünkre ismeretanyag formájában, hogy mindennapi munkánkban eredményesen hasznosítjuk azokat. A képzés során az előadókkal kialakult személyes kontaktus is nagyban elősegíti a végzett hallgatók jogalkalmazói tevékenységének sikeres folytatását, Az előadók segítségével lehetővé vált a gazdasági jogegyik legdinamikusabban változó részének, a fizetésképtelenségi jognak a gazdasági válság körülményei között való alkalmazása is.

Dr. Gácsi Zoltán Dr. Szabó Melinda volt hallgatók

Miért szeretek a Fizetésképtelenségi (csődjogi) szakjogász szakon oktatni?

 
Azért, mert minden feltétel adott az elmélyült tanításhoz-tanuláshoz. A hallgató-kollégák lelkesek, érdeklődőek. Jó nekik magyarázni az új elképzeléseket, a határokon átnyúló fizetésképtelenségi eljárások nemzetközi gyakorlatából kitűnő eltérő megoldásokat.
Sokat tanulok a kérdéseikből és rendkívül inspiráló, hogy a félév során fokozatosan az ismert magyar megoldásokból az ismeretlen, de logikus külföldi rendszerek megértéséhez egyre nyitottabbá, egyre értőbbé válnak.
Láthatóan az egyetem és a tanításban, a tanítás feltételeinek biztosításában résztvevő kollégák célja a tudás átadása, az ehhez szükséges feltételek biztosítása.
Jó érzés közéjük tartozni.

Dr. Csőke Andrea kúriai bíró

Helyi jogszabály-szerkesztő szakjogász

Az a négy félév, amit kiváló kollégák között, felkészült oktatókkal töltöttünk több szempontból is hasznos volt:

- leporoltuk a már megszerzett ismereteket.;
- az új, rendszerezett ismeretanyag a napi munkában magabiztosságot, precizitást adott;
- nem utolsó sorban - köszönhetően az oktatóknak - kiváló, összetartó, barátságot sem nélkülöző szakmai közösség alakult ki.

Mindenkinek azt kívánom, ilyen élményben legyen része, amikor a tudás megszerzése intellektuális örömmel, élvezettel párosul.

Dr. Varga Zsolt jegyző, Kisújszállás Város

A helyi jogszabály-szerkesztő szakjogászi képzés keretében a helyi jogszabályalkotásban szerepet játszó szakembereknek - akik napi rendszerességgel vesznek részt a helyi normaanyag kialakításában, annak törvényességi felügyeleti ellenőrzésében, végrehajtásában - biztos képet kapnak és készséget szerezhetnek a partikuláris jogszabályok (önkormányzati rendeletek) szerkezetéről, tartalmáról, a jogalkotás eljárási vonatkozásairól, az e területeken felmerülő elméleti és gyakorlati problémák megoldásához. A képzés által közvetített tudást legközvetlenebbül az önkormányzatoknál dolgozó jegyzők és azok a szakemberek hasznosíthatják, akiknek munka-és feladatkörükből adódóan kiemelkedő szerepük van a helyi jogszabályok (önkormányzati rendeletek) előkészítésében, a törvényesség biztosításában. A képzés során szervesen egymásra épül az elméleti oktatás a gyakorlati tapasztalatok hasznosításával, kapcsolódó esetek feldolgozásával, ezzel is megteremtve annak lehetőségét, hogy a hallgatók elsajátíthassák az önkormányzati rendelettel (rendelet-tervezettel) kapcsolatos formai és tartalmi követelményeket, gyakorlati ismereteket szerezve a helyi jogszabályszerkesztés tipikus hibáiról és elkerülésük lehetőségeiről

dr. Gyergyák Ferenc, címzetes egyetemi docens (PTE ÁJK), főtanácsadó (Alkotmánybíróság Hivatala)

Közoktatási jogi szakjogász

A képzés nagyon jól felépített, a jogi ismereteket a gyakorlat oldaláról közelíti meg. Minden témát a szakterület egyik jeles képviselője tartott, ez lehetőséget adott arra, hogy a felmerülő oktatásjogi gyakorlati problémáinkat átbeszéljük, iránymutatást kapjunk a problémamegoldás helyes lépései iránt.

Minden alkalommal azt éreztem, hogy a képzés szervezői, témafelelősei kollégának tekintenek, teljes mértékben támaszkodnak a hallgatói igényekre. Alig vártuk a következő konzultációs időt, hogy találkozhassunk és napi munkánk során adódó kérdésfelvetéseinket a kollégáink és szakavatottak szemszögéből is megismerjük.
Olyan hasznosnak éreztem ezt a képzést a gyakorlati munkám segítésében (kollégiumi nevelőtanárként az egyik pedagógus szakszervezet regionális irodavezetője vagyok), hogy a záróvizsga félévében már beiratkoztam a kar egy másik képzésére is, a munkajogi szakokleveles tanácsadó képzésre.

Pongrácz Tibor jogi szakokleveles közoktatási szakember

A közoktatási jogi képzés nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a közoktatással, közneveléssel kapcsolatos ismereteim „letisztuljanak”, kerek „egésszé” álljanak össze.

Véleményem alapján jól átgondolt volt a képzés menete és felépítése.
A magam részéről nagyon élveztem azon vizsgafeladatokat, ahol egyes kérdéseket kellett kidolgozni, illetve jogesetek megoldásával mérték fel a tudásunkat.
Külön köszönet a programszervezők, közreműködő oktatók lelkiismeretes munkájáért.
Nagyon jó csapat voltunk, sajnálom, hogy vége.

dr. Hosszú Károly, közoktatási jogi szakjogász

Sziráki György vagyok, a Baktay Ervin Gimnázium igazgatója. Mielőtt magasabb vezetői beosztásba kerültem volna, 15 évet töltöttem a pedagógus pályán, annak több aspektusát is megtapasztalva. Voltam elitiskola és középszerű gimnázium tanára hét illetve tíz éven át, tanítottam esti tagozaton tíz évet. Tizenkét évesektől a hatvan évesekig mindenkit – sokféle módszerrel.

Amikor igazgató lettem, úgy éreztem, hogy a jelen kihívásainak csak akkor felelhetek meg, ha jogi ismereteim bővebbek, mint a közoktatási vezetői képzésen szerzett háttéranyag. Így többször is érdeklődtem kifejezetten oktatásjogi képzés után, ami 2012-ben végre elindult. Nagy izgalommal néztem elébe, hiszen a jogász egy pedagógus számára kicsit misztikus figura: érvelésében idéz egy-két jogszabályi helyet, és értelmezni ismeri azt. Képzés előtti izgalmamat látva jogvégzett barátom –akkori munkáltatóm – nyugtatott: ne izgulj, fog az menni. És úgy érzem: ment is.
Az első, jogi alapokat tárgyaló előadáson már otthonosan éreztem magam. Történelem szakosként számos fogalom köszönt vissza, amelyeket a mindennapi munkánkban órákon is használunk – legfeljebb nem pontosan úgy. Érdekes volt azt is látni, hogy esetenként kívülállóként hogyan látja egy jogász (előadó vagy csoporttárs) az oktatás kötelezettségeit, mennyire van tisztában azzal, hogy megvalósíthatóak-e az általa ismert és ismertetett keretek. Nem kritikaként jegyzem meg, inkább némileg sajnálkozva, hogy voltak olyan ismeretek is –például marketing-, amelyek önmagukban fontosak, de a jelen jogi keretei között, és az egységesítő szakpolitika környezetében egyre nehezebb alkalmazni azokat.
Külön élmény volt, hogy olyan kollégákat ismerhettem meg – oktatókat és csoporttársakat egyaránt –, akiknek konkrét helyzetben tehettem fel kérdést. Ma is tudom, hogy melyik csoporttársam segít akkor, ha ügyvéd akar bejönni egy fegyelmi tárgyalásra, mert ő maga sincs tisztában a törvényes képviselő és a jogi képviselő közötti különbséggel, és ki segíthet akkor, ha egy nyugdíjazás ügyében véleménykülönbség alakul ki egy pedagógus és a jelenlegi munkáltató között.
Fontos az is, hogy a dinamikusan változó jogszabályi környezetben átformálódó világunkat ne szemlélőként, de tudatosan, lehetőség szerint cselekvőként éljük meg.
Hogy mit adott a képzés? Egyetlen szóval: biztonságérzetet. A jogszabályokat most sem tudom fejből, viszont már tudom, hogy nem is kell: elég viszont tudnom, hogy az adott kérdésre hol találok azonnal választ bennük. És ha egy szülő által felkért jogász jogszabályi helyet citálva akar sarokba szorítani, bátran előkapok én is egy másik törvényi szakaszt. Ezt a biztos hátteret kívánom mindenkinek, aki a Pécsi Tudományegyetem Jogi szakokleveles közoktatási szakember szakirányú továbbképzésére jelentkezik!

Sziráki György, jogi szakokleveles közoktatási szakember

Kriminalisztikai szakjogász

A bűnügyi területen dolgozó gyakorlati szakemberek munkájának a hatékonyságát jelentős mértékben növelheti, ha a különleges szakértelmet igénylő kriminalisztikai szakkérdésekben kellő jártasságot szereznek. E jártasság megszerzésének első lépcsőfoka a jogi egyetemeken illetve a rendőrtiszti főiskolán oktatott alapvető ismeretek elsajátítása, azonban a graduális képzésben az előírt óraszám által megszabott keretek között nincs idő arra, hogy a segédtudományokban véleményt adó szakértők vizsgálati módszereit és a vélemények lényegi kérdéseit alaposan, módszeresen és szakszerűen értékelni, mérlegelni tudják. Emellett a kriminalisztika részben maga is dinamikusan változik, alakul a segédtudományok robbanásszerű fejlődése által. Aki tehát a szakértőkkel való kapcsolattartás során egyenlő partneri viszonyra törekszik, annak elengedhetetlenül fontos, hogy az alapdiplomáján túlmutató, emelt szintű ismereteket is szerezzen. Ilyen ismeretek nyújtása a legfőbb célja ennek a képzésnek.

Gál István László egyetemi docens

Munkajogi szakjogász

A munkajogi szakjogász és a munkajogi szakokleveles tanácsadó képzéseket tíz éve megszakítás nélkül indítjuk, ami a hazai szakirányú képzések tekintetében egyedülálló jelenség, egyben öröm és megtiszteltetés számunkra. Minden évfolyam közösséggé, szakmai fórummá kovácsolódik a három szemeszter alatt, ami az itt oktatóknak és a konzultációkon résztvevőknek is nagy élmény. Nem túlzás azt állítani, hogy aki ma Magyarországon a munkajoggal foglalkozik, munkajog iránt érdeklődik az vagy hallgatóként, vagy oktatóként kapcsolatba került már vagy kerül a jövőben a képzéssel.

Kiss György programvezető, Berke Gyula vezető oktató

A munkajogi szakjogász képzés első évfolyamán végeztem, 2005-ben. Szívesen gondolok vissza a képzésre, nem csupán az ott hallottak miatt, hanem azért is, mert munkajogi szakmai kapcsolataim jó része az évfolyamtáraim közül kerül ki. Amióta végeztem, hatályba lépett egy új Munka Törvénykönyve, az új jogszabály alkalmazására való felkészülésemet két körülmény nagyban megkönnyítette: a szakjogász képzésen hallott munkajogi alapelvek, gondolkodásmód és a volt évfolyamtársak, akikkel azóta is meg tudom beszélni az új munkajogi problémákat.

Lórodi László jogtanácsos munkajogi szakjogász

Sportjogi szakjogász

Úgy gondoltam, mint ahogy sokan mások is, hogy a sportjog egyenlő a sporttörvénnyel. Sportolok, sportszervezetek jogi képviseletéhez elegendőnek tartottam magánjogi ismereteimet, hiszen azzal tisztában voltam, hogy a sportjog számos más jogág szabályanyagából táplálkozik, így polgári jogi, büntetőjogi, vagy éppen közigazgatá¬si jogi jellegű normák egyaránt fellelhetőek benne.

Sportpályafutásom kezdetén a sport, tulajdonképpen még jogtól mentesen működött.
Ma már ez jelentősen megváltozott, mindenek előtt köszönhetően a professzionalizálódásnak,  az elüzletiesedésnek  és a média fokozódó jelenlétének.

A Kurzusra történő jelentkezésem oka, mindenek előtt egy emberhez kötődött, akit igen nagyra becsülök nem csak a polgárjog és sportjog oktatása terén kifejtett munkásságáért, hanem azért az empátiáért amit a „diákjai” felé kifejtett. Nem az érdekelte, hogy mit nem tudunk, hanem, hogy mit tudunk, s hihetetlen türelemmel követett el mindent, hogy gyarapítsa ismereteinket.  
Első gondolataim szerint néhány órára terveztem megjelenésemet, de rövidesen azon vettem észre magamat, hogy elsőnek érkezem és utolsóként távoztam az előadásokról, melyeket nélkülem megtartani már szinte nem is lehetett.
Hamar rájöttem, hogy a sportjog tényleg nem csak a sporttörvény, annak tárgya sokkal szélesebb körű. Megismerhettem a különböző sportokra vonatkozó versenyzés játékszabályait, a sportolók jogállá¬sának kérdéseit, különböző sportrendezvények lebonyolításának szabályait,  a sportéletet irányító hazai és nemzetközi szervezetek felépítését, illetőleg szabály¬anyagát,  a sport tisztaságát veszélyeztető cselekmények megakadályozását ill. szankcionálását szolgáló büntetéseket, valamint fegyelmi intézkedéseket.

Szembesülnöm kellett azzal, hogy ez az a kurzus, mely a hiányzó láncszem volt, ahhoz, hogy ne csak vélelmezett ismeretekre alapozottan járjak el munkám során, hanem tényleges átadott ismeretekkel, tapasztalatokkal gazdagodva. Olyan szakmailag elismert emberek előadásait hallgathattunk, akiket nem megismerni, meghallgatni, ma már tudom, hogy nagy hiba lett volna. Közöttük megtalálható volt MLSZ Elnök, MOB Főtitkár, büntető bíró, olimpikon és más kiváló oktatók, tanárok.   
A Kurzus legnagyobb haszna számomra, hogy megtanított másként gondolkodni a sportjoggal kapcsolatos munkám során. Eddig a sportjog területén, szinte csak hivatásos sportolok vitás szerződéses ügyeivel foglalkoztam, de már látom, hogy az amatőr sportban a szabadidő sportban is milyen nagy jelentősége lehet az itt szerzett speciális ismereteknek.
Mindenkit, akit kicsit is érdekel a sportjog, csak biztatni tudok, hogy ezt a kurzust végezze el. Egészen biztos vagyok benne, hogy annak szükségessége sport bármely területét végzendő munka során meghozza hasznát.

Dr.Katzirz Béla ügyvéd

A sportjog oktatásának, tudományos művelésének bölcsője a Pécsi Jogi Kar. 1986-ban német tapasztalatok és gyakorlat alapján speciális kollégium formájában indult a képzés, amely elsősorban sportirányítási kérdésekkel foglakozott. Napjaink sportjogának középpontjában a sport kereskedelmi joga áll /pl. közvetítési jog, magántőke beáramlása a sportba, reklám/ és aktuális a sportolói jogviszony, a játékvezetői felelősség, a sportvezetők felelőssége, a dopping, a rendezvények biztonsága, a sporttámogatások, beruházások jogi szabályozásának és joggyakorlatának (nemzeti és uniós) vizsgálata is. 2008-tól az országban elsőként sportjogi szakjogász és sportjogi szakokleveles szakember képzés indult a Pécsi Jogi Karon. A nappali és a továbbképzés elsősorban a polgári és kereskedelmi jogi tanszékekre épül, de jelentős tudományos hátteret biztosít a karon működő Sportjogi Tudományos Kutatóintézet is.

Az oktatásban a hazai sportjog legkiválóbb gyakorlati és tudományos szakemberei is részt vesznek, akik segítséget nyújtanak a továbbképzésben résztvevő ügyvédeknek, bíróknak, közigazgatási és sportvezetőknek, sportolóknak és mindenkinek, aki a sporttal kapcsolatos tevékenységet végez, jogi vagy egyéb diplomával rendelkezik, a legfontosabb jogi ismeretek elsajátításához.

Dr. Tamás Lajos programvezető

Vadászati jogi szakjogász

Sokakban felmerülhet az a kérdés, hogy érdemes-e a jogászhivatáson, szakmán belül, a diploma megszerzése után, még egy posztgraduális képzésbe pénzt, energiát fektetni. Megéri-e az így megszerezhető többlettudás azt az áldozatot, amit egy ilyen három féléven át tartó oktatáson való részvétel jelent?
Ma a vadgazdálkodás, a vadászat és azok szervezeti egységei, a föltulajdonosi közösségek, a vadásztársaságok, gazdasági társaságok, érdekképviseleti szervezetek számos feladatukkal szerteágazóan kapcsolódnak a mindennapok gazdasági, egyesületi, természet- és állatvédelmi, polgári, pénz- és adóügyi, kereskedelmi, kártérítési valamint más jogi részterületekhez, melyek megoldásában nem nélkülözhetik a specialista jogász szakemberek hozzáértő, szakszerű közreműködését.
Gondoljunk csak a vadászterületek kialakításának bonyolult folyamatára, a vadgazdálkodásra jogosult gazdasági, vagy civil szervezeti egységek létrehozására, vagy azok működése során keletkező igen összetett vadkárkérdésekre, az egyesületi vezetők felelősségi körére, a rendvédelmi feladatokat is ellátó hivatásos vadászokra, a gépjármű-vadütközésekre, a vadászbalesetekre, az orvvadászatokra, és még számtalan más megválaszolandó kérdéskörre. Akkor könnyen beláthatjuk, hogy ezen gondok megoldására, csupán különlegesen felkészült jogász szakemberek adhatják meg a megfelelő választ és segítséget, ami bizony  sajátos, vadászati, vadgazdálkodási ismeretekkel kiegészített,  jogi képzettséget igényel!
 Ezt az értékes többlettudást képes biztosítani a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara mindazoknak, akik a Vadászati Szakjogász képzésen részt vesznek, és felkészültségük bizonyításával megszerzik e másoddiplomát!

Feiszt Ottó Magyar Vadász Kamara Elnöke oktató

A vadászat egyszerű dolog. Nem más az, mint a vad elejtésére, elfogására irányuló tevékenység (1996. évi LV. törvény). A vadászat egyszerű dolog. Nem más az, mint séta az erdőben, puskával a vállon. ˝Vadűzés és erdőzúgás, de több erdőzúgás˝ (Széchenyi Zsigmond). A vadászat egyszerű dolog, hiszen szakterületét egyetlen jogszabály a Vadászati törvény szabályozza – törvény a Vad védelméről, a vadgazdálkodásról és a vadászatról. Ebben tehát minden benne van. A vadászat egyszerű dolog? Azért, ha valaki űzni akarja a vadat, vadásztársaságot akar alapítani, vadászatra jogosult szeretne lenni, megszeretné oldani vitás ügyeit a közlekedőkkel, mezőgazdászokkal, erdészekkel, természetvédőkkel, akkor hamar rá kell, hogy jöjjön, a látszat ebben az esetben is csal. A vadászat mögött, sőt inkább előtte ott kell, hogy legyen a vadbiológia tudománya és a vadgazdálkodás gyakorlata. Ezt pedig jogszerűen és a konfliktus helyzeteket úgy feloldva, hogy abban minden érintett fél megtalálja a számára elfogadhatót, csak a teljes jogszabályi háttér ismeretében lehet. Az Új Polgári Törvény Könyv, a Civil törvény, az Európai Uniós jogszabályok, a nemzetközi egyezmények, a Büntető Törvény Könyv, az Ingatlan és Társasági jog, az Élelmiszerjog és a Fegyverjog ismerete és annak vadgazdálkodási, vadászati szempontú értékelése nélkül ez majdnem lehetetlen. Olyan képzést, ahol ezt így egyben lehet végiggondolni, elemezve a jogszabályi háttér vadászatra, vadgazdálkodásra gyakorolt hatását, csak a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudomány Karán találunk. A jogi alapképzettségűek a vadászati szakjogász, a nem jogi diplomával rendelkezők a jogi szakokleveles vadászati szakember szakra jelentkezhetnek.  A képzésen pedig kiváló oktatókkal, zökkenőmentes szervezéssel, új ismerősökkel és barátokkal és az ország egyik legjobb programvezetőjével Dr. Tamás Lajos Tanár Úrral találkozhat. Ajánlom figyelmükbe!

Dr. Heltai Miklós habilitált egyetemi docens az első vadászati szakjogász évfolyam hallgatója

Végrehajtási jogi szakjogász

A végrehajtási szakjogász képzésen megismertem a végrehajtási jog anyagi és eljárási szabályait, a jogszabályok aktuális módosítását, valamint ezeknek a gyakorlati alkalmazását. A megismert eseteken keresztül az oktatás emberközeli és színes volt. A képzésen megszerzett elméleti tudásanyagot a gyakorlatban is jól tudom hasznosítani

Dr. Müller Eszter Végrehajtási Jogi Szakjogász

Végrehajtási jogi szakokleveles tanácsadó

Ez a szakirányú továbbképzés  a bírósági a közigazgatási, valamint európai végrehajtás területén széleskörű elméleti és gyakorlati tapasztalatok megszerzésére ad lehetősége,elismert szakemberek irányítása mellett. Az előadásokon és a vizsgákon nem csak az elméleti tudásanyag ismertetése volt a cél, hanem a GYAKORLAT. Rengeteg tapasztalatot és tudást sikerült elsajátítanom e 4 féléves képzés alatt

Kiszler Tamás Végrehajtási Jogi Szakokleveles Tanácsadó

A képzés lehetőséget ad  a bírósági, közigazgatási illetve az európai végrehajtás   „útvesztőiben” való eligazodásra, a határon átnyúló jogviták megértésére és alkalmazására.  Az előadásokon széleskörű gyakorlati ismeretanyag elsajátítására van lehetőség. Az oktatás szakmailag felkészült és munkájukban elismert szakemberek irányításával folyik, rendkívül kellemes környezetben

Walczer László Végrehajtási Jogi Szakokleveles Tanácsadó

A Végrehajtási jogi szakokleveles képzésben kiváló előadók, értékes előadásaiból jelentős elméleti tudást és gyakorlati ismereteket szerezhettünk a végrehajtási jog különböző területein.

Simola József Végrehajtási Jogi Szakokleveles Tanácsadó

A végrehajtási szakjogász képzés az egyetem viszonylag új, másoddiplomás képzéseinek egyike, mégis sikeresnek mondható. A képzés megvalósította azon célját, hogy olyan ismereteket adjon át a hallgatóknak, amelyek segítik őket a végrehajtási jog alkalmazása során. A képzés keretében a hallgatók a végrehajtási jog számos részterületével foglalkoznak, illetve a gyakorlatban a végrehajtási eljárás különböző szakaszában tevékenykedő oktatók pedig valóban hasznosítható, a végrehajtást teljes egészében lefedő ismereteket tudnak átadni. Külön kiemelendő, hogy a képzés keretében az európai uniós végrehajtásról is szó esik, az uniós végrehajtási jog ismerete pedig napjainkban elengedhetetlen.

Dr. Simon Károly László, bíró, Bonyhádi Járásbíróság

Miért a PTE ÁJK?